Fanta-botrány: évek óta élelmiszer-szemétdombnak nézik Magyarországot

2024. július 18. 21:17

Lázár János most nem kertelt: az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítani kell!

2024. július 18. 21:17
Fanta

Nyitókép forrása: Facebook

Évek, de talán évtizedek óta foglalkoztatja a közéletet idehaza és a közép-kelet-európai régióban az élelmiszerminőség – pontosabban szólva: a kettős élelmiszer-minőség – kérdése.

2017-ben például – tehát még a koronavírus-járvány előtt, az azt követő globális láncok összeomlását megelőzően – az agrártárca arról tájékoztatott, miután 24-féle azonos, vagy nagyon hasonló magyar és osztrák termékmintát hasonlított össze érzékszervi tulajdonságaik, összetételük és jelölésük alapján, hogy a Manner-édességek, a Nutella, a Nesquik kakaópor, a Paula puding, Landliebe tejberizs, Actimel joghurtital, a Coca-Cola, valamint Knorr porkeverékek esetében „egészen látványos, illetve érezhető volt a különbség”.

Kettős élelmiszer-minőség: megszólalt Orbán Viktor kormányfő

Szlovákiában hasonló eredményeket mutattak ki a vizsgálatok, és Lengyelországban, Csehországban is terítékre került, ezért a visegrádi négyek kezdeményező szerepet akartak játszani abban, hogy olyan szabályozást alakíthassanak ki, ami megakadályozza a kettős mércét ezen a területen.

Orbán Viktor magyar kormányfő akkor úgy fogalmazott:

Európa élelmiszer-szemétlerakójaként kezelik a közép-kelet-európai országokat.

A multik korábban szintén hárítottak, ha a minőségről volt szó

A multinacionális cégek persze rögtön cáfoltak; idehaza az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (új nevén: Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége – FÉSZ) például közleményben jelezte, a sajtóban megjelentek alapján a konkrét márkatermékek túlnyomó többségénél a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (NÉBIH) az összetételben nem talált különbséget, azok minden tekintetben megfeleltek az előírásoknak, a kifogások érzékszervi vizsgálatokon alapultak – állították akkor. Az élelmiszeripari nagyvállalatok egész Európát jellemzően egy vagy néhány üzemből látják el - írták.

Az Európai Bizottság sem talált semmit: rendben volt minden

A visegrádiaknak köszönhetően az Európai Parlament (EP), majd az Európai Bizottság (EB) is vizsgálni kezdte a kettős élelmiszer-minőség kérdéskörét a tagállamokban. 2019-re született meg az a bizottsági jelentés, amely arra jutott, nincs bizonyíték arra, hogy Közép- és Kelet-Európába, így Magyarországra rosszabb minőségű ételek jutnának, mint Nyugat-Európába.

Akkori vizsgálatuk alapján nem volt jelentős különbség a különböző országokban forgalmazott élelmiszerek között.

Ugyanakkor a Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) egységes alapelveket és vizsgálati módszertant dolgozott ki, az újabb vizsgálatokat már e sztenderdek alapján végezték, például a NÉBIH is.

És most kirobbant a Fanta-botrány: kevesebb a narancs a magyar üdítőben, mint Nyugaton

Vagyis két éve el is készült a NÉBIH útmutatója az élelmiszerek kettős minőségének vizsgálatához, azonban lépten-nyomon a fogyasztó a mai napig belefut olyan súlyos minőségbeli eltérésekbe, mint a napokban kirobbant Fanta-botrány, tehát, hogy az idehaza forgalmazott Fantában fele annyi narancs van, mint a külföldön kapható Fantában.

Ezt is ajánljuk a témában

A hivatal most azzal érvelt, a gyártó által meghatározott összetételt az adott ország fogyasztói elvárása befolyásolja, ezt nevezhetjük nemzeti ízpreferenciának. Az üdítőt gyártó Coca-Cola pedig azt írta, „a helyi és európai szabályozásoknak megfelelően receptúráinkat a helyi fogyasztói preferenciákhoz igazítjuk”.

Erre válaszolt Lázár János fideszes politikus, tárcavezető, aki nem kertelt közösségi oldalán: az az állami hivatal (utalva a NÉBIH-re), ami elfogadja azt a magyarázatot, hogy a gyártó szerint ezek a magyar igények, minden feladatára alkalmatlan.

Lázár úgy vélte, az élelmiszerek minőségét szabályozó törvényt szigorítani kell, biztosítva, hogy a fogyasztók képesek legyenek nyomon követni az élelmiszerek útját.

Hozzáfűzte, egységesen kell fellépni a beszállítókat kihasználó, a vásárlókat meg lehúzó kereskedelmi szereplőkkel szemben.

„A SPAR, a Lidl és az Aldi leuraltak és letaroltak mindent! A tömegtermékek esetében nem érdekli más őket: minél többet eladni. Ez kiszolgáltatottá teszi a magyar embereket. Az élelmiszeripari szemét dömpingje – ami nem kereskedelmi, hanem közegészségügyi kérdés – csak erős kontroll mellett tartható kordában. Nem fognak koccintani a multik! Ez viszont nem hanta!” – fogalmazott.

Egy csütörtöki Facebook-posztjában pedig cáfolta azokat az álhíreket a tárcavezető, miszerint bizonyos üdítőitalokat – épp a Fanta-botrány hatására – betiltottak volna Magyarországon.

Ezt is ajánljuk a témában


 

Összesen 210 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nemecsek-3
2024. július 19. 18:52 Szerkesztve
Ne feledjük el itt is kellőképpen méltatni szadeszéket, akik hisztérikus fanatizmussal nyomták a kereskedőmultik bejövetelét (is) ezzel az utat egyengetve a magyar emberek termelte haszon kiáramlása előtt. Így aztán azok mindenütt, ahol megengedték rá is rontottak cseppet sem szégyenlősen a gazdaságra. Két hete vettem a Pennyben fél literes üveg Bismarck ruszlit, 400Ft. Tömeg 440gr, töltőtömeg 220gr. ehhez képest a tény egy db normál mérető virslinek megfelelő lével telített haldarab két papírvékony hagymaszelettel. A többi az ecetes lé. Én vagyok a hülye, hogy nem néztem meg alaposabban de azért botrányos. ....de lehetne sorolni hogyan nő a WC-papír belső átmérője és hogyan kreppelik egyre speciálisabban a papírt, hogy minél kevesebb legyen a tekercsben. Lassan 2 tek. kell alkalmanként. A mosó és mosogatószerek is úgy látszik valami vevőigényhez vannak tervezve csak érdekes módon errefelé a vevőigény követés minden esetben valahogy a hatóanyagtartalom csökkentés felé tendál
2024. július 19. 14:35 Szerkesztve
Vizsgáld akkor a hamburgereket is. Méret íz és összetétel másutt remek az ára meg olcsóbbb mint az itthonié. (Supersize me) Amíg ezek a vágóhídi kidobott bőnyét forgalmazók meg nem jelentek, addig állati takarmányt se (!) készítettek belőle. (lásd halliszt, rovarpor, gmo nem gond) Persze pofátlanul van tálalva, hűtve meg szállítva a nagy szar. Kibaszott nagy élelmiszar láncolati maníros hocmeccal. Itt a nagy büdös kapitalista inas ostya, csak most ezt nem Kosztya osztja. (hoc et corpus cristii helyett inkább diablo nosferatii)
patriota-0
2024. július 19. 08:04
Már kezdek hülyülni, vagy tényleg volt pár éve egy olyan jogszabály, hogy a Mo.-on gyártott termék nem lehet silányabb minőségű a más országokban gyártottakénál? Amúgy meg egyszerű: ne vegyen senki Coca-Cola terméket. Bizonyíthatom, hogy évtizedekig meg lehet lenni nélküle. Ki az a barom, akinek nem ízlik, de megveszi? Ha meg megveszi, akkor kussoljon.
W23458
2024. július 19. 07:57
Ugyanabban az üzemben simán lehet két különböző minőségű terméket gyártani. Még ha ugyanazok az összetevők, az arányokon 2mp alatt lehet változtatni az automatán vagy silányabb minőségű összetevőkkel gyártani az egyik verziót.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!